Zágoni Balázs: Barni Berlinben

Részlet a könyvből:

"Most pedig irány a főpályaudvar! - mondta Barni a moziból kijövet.
Az egyes S-bahnnal elmentek ismét a Friedrichstrasseig, ahonnan az ötös S-bahnnal nyugat felé indultak. Az első megálló után Barni elgondolkodott: a főpályaudvar a második megálló vagy a harmadik? Nem volt biztos a válaszban, ezért elkérte Apától egy kicsit a Berlin atlaszt, hogy ellenőrizze a dolgokat. Mikor megtalálta a metrós térképet, megszólalt a hangosbemondó és megszólalt Apa is, hogy le kell szállni. Mindketten az ajtó felé indultak. Amikor kinyílt az ajtó, Barni annyira meglepődött, mint még semmin, amióta Berlinben volt. Anyát látta elszaladni az orruk előtt! Hát ez az Anya! Idejött utánuk Berlinbe, és nem szólt semmit? Csak hogy meglepje őket? Na, de most Barni fogja meglepni őt. Gyorsan utána szaladt. Nehezen tudott lépést tartani vele, mert állandóan kerülgetni kellett a felnőtteket, akik nagy csomagokkal, bőröndökkel közlekedtek. Arra is gondolt, hogy vissza kéne futni Apához, és szólni neki, hogy itt van Anya. De akkor Anya egészen eltűnne, és aztán hiába keresnék. A másik peronon egy Intercity Expressz állt. Anya az ajtó felé tartott, és mikor odaért, fellépett a vonatra. Jaj, ez az Anya nem tudja, hogy merre vagyunk, s még a végén elmegy ezzel a vonattal! Barni még gyorsabban futott, felszökött a vonatra, és utána eredt a folyosón. Most nem volt ideje megcsodálni a vonatot belülről, mert utol kellett érnie Anyát. De amikor egészen közel ért, és át akarta ölelni Anya lábát, elbizonytalanodott.
- Anya?! - szólalt meg nem túl hangosan.
Anya csak ment tovább a székek között.
- Anya!! - kiáltott Barni most már jó hangosan.
A néni megfordult. Nem Anya volt. Ugyanolyan kabátja és haja volt, mint Anyának, de az arca teljesen más volt, és csodálkozva nézett Barnira. Barni visszanézett rá nagy szemekkel, majd hátra arc, és rohanás visszafelé. Ekkor látta az ablakon át, hogy a vonat már elindult. Megszólalt a hangosbemondó: „Nächste Station: Flughafen Schönefeld” (A következő állomás a Schönefeld repülőtér). Az orrát az üvegajtóra tapasztotta, és nézte, ahogy a vonat egyre gyorsulva kisiklik az állomásról. Apát nem látta sehol. Most nem lehet sírni, gondolta, most nem. Megértette a bemondásból, hogy a nagy sebességű vonat a repülőtér felé tart, oda, ahova tegnapelőtt Apával megérkeztek. Az jó messze van, a város legszélén. Körülnézett, vészféket nem látott. Aztán mégiscsak észrevette. Akkor most meghúzom - gondolta. Meghúzom, és akkor mi van? Megáll a vonat és abból nagy galiba lesz. És nem fogom tudni elmondani, hogy mi a baj, mert nem tudok németül. Most nem szabad sírni - gondolta megint. - Most valami egészen izgalmas dolog történik, és ezt nekem kell megoldanom. Ez kicsit olyan, mint a mesékben, vagy a filmekben. Az a baj, hogy elvesztettem Apát, mert nem vigyáztam rá eléggé. Még nagyobb baj, hogy az atlasz nálam van, sőt az útikönyv is nálam maradt, tehát Apa el fog veszni Berlinben. Minél hamarabb meg kell találnom! Ekkor eszébe jutott a három szabály, amelyik inkább négy. Mit is kell ilyenkor tenni?"

Eseménynaptár

« 2021 október »
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Bejelentkezés

A bejelentkezési lehetőség nem elérhető.

Hírlevél

Az archívum oldalán nem elérhető a szolgáltatás

Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés