• Madzsar Alice (1877-1935)


    A testművelés iránti érdeklődése a századeleji Németországba vitte, ahol Bess M. Mensendieck modern női tornatanfolyamain szerzett diplomát, majd 1912-ben Budapesten iskolát nyitott. Nemcsak mozgást, hanem „mozdulat-karakterológiát” tanított, vagyis a jellem mozdulati kifejezését. Módszere a tornagyakorlatok és pantomimikus mozgás kombinációin alapul.
    A húszas évek első felében Madzsar Alice-nak a szépség iránti érdeklődése a művészetek, különösképpen a színpadművészetek felé fordult, de mielőtt színpadi alkotásokba fogott volna, könyvben összegezte másfél évtizedes testművelői munkásságának eredményét (A női testkultúra új útjai, 1926).
    Művészeti elgondolásait mozgásművészeti iskolájának növendékeivel, tanárai és asszisztensei segítségével valósította meg 1925 és 1935 között. Munkatársai közt volt Róna Magda, Kövesházi Ágnes táncművészek, a költő Palasovszky Ödön, a zeneszerző Kozma József és Szelényi István.
    Legismertebb munkái: a „Bilincsek” c. hétrészes forradalmi táncköltemény (1930), a Palasovszkyval közösen alkotott és többször előadott „Ayrus leánya” (1930), továbbá a Róna Magdával együtt komponált háborúellenes pantomim, a „Korszerű szvit” (1933).
    Madzsar Alice mozdulatművészeti munkásságát két korszakra lehet osztani: a modern női torna bevezetésének, és a modern színpadi kifejezésformák ötvözésének időszakaira. Az előbbiben a női test egészsége volt a vezérgondolat, az utóbbiban a test mozgásának kifejező erejét használta fel a mondanivaló megformálására.
    (dr. Dienes Gedeon írásának felhasználásával)

    Válogatás a Dienes Tánctörténeti Gyűjtemény anyagából
Bejelentkezés

A bejelentkezési lehetőség nem elérhető.

Hírlevél

Az archívum oldalán nem elérhető a szolgáltatás

Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés