Főmenü » Könyvtáraink » Központi Könyvtár » Zenei Gyűjtemény » Újdonságok, ajánlók

Hét új könyv a nyárra

Chopintől Auer Lipóton át Dohnányi Ernőig számos zenei nagyságról jelentek meg könyvek a közelmúltban, melyek már kölcsönözhetők a Zenei Gyűjteményből. Könyvtárunk július 1-jei újranyitása után újonnan beszerzett könyveink közül ajánlunk néhányat.

Ezúttal magyar nyelvű könyvújdonságainkból állítottunk össze ajánlólistát.


Fotó: FSZEK
Fotó: FSZEK
1. Alan Walker: Fryderyk Chopin
Alan Walker tíz évig dolgozott monumentális és meghatározónak szánt Chopin-életrajzán. Elsődleges források sokaságát böngészte át és dolgozta fel többek között Varsóban, Párizsban, Londonban, New Yorkban és Washingtonban. Fáradozásainak gyümölcse minden idők legátfogóbb monográfiája a nagy lengyel zeneszerzőről. De Walker műve több is ennél: sok makacs tévképzetet, mítoszt és legendát korrigál. Mindemellett beszámol Chopin életének drámai fordulatairól és zűrzavaros történelmi hátteréről, minden eddiginél alaposabban részletezi lengyelországi gyermek- és ifjúéveit, továbbá Chopin és George Sand kilencévnyi együttélését. A Fryderyk Chopin című kötet lebilincselő és olvasmányos, ám egyszersmind tudományos megalapozottságú.


Fotó: FSZEK
Fotó: FSZEK
2. Auer Lipót 1845 – 1930
175 évvel ezelőtt, 1845 június 7-én született Veszprémben Auer Lipót világhírű magyar hegedűművész és pedagógus, a modern hegedűpedagógia egyik legnagyobb hatású mestere. Világhírű művészek sorát nevelte, eredményességben máig sem sikerült őt felülmúlni. Mint a szentpétervári konzervatórium vezető professzora, fél évszázados oroszországi működése során önálló hegedűiskolát teremtett. A kiadvány első részében Auer My Long Life in Music címmel megjelent önéletrajzának magyar fordítása kapott helyet. A könyv második részét olyan írások alkotják, melyek szerzője Rakos Miklós, a magyar hegedűjáték történetének ismert kutatója.


Fotó: FSZEK
Fotó: FSZEK
3. Dohnányi Ernő – Válogatott írások és nyilatkozatok
Hosszú élete során Dohnányi számos olyan szöveget írt, amelyek általános zenetörténeti vagy zeneélet-történeti szempontból jelentősnek mondhatók. Emellett igen tanulságosak a különféle minőségében, azaz zeneszerzőként, előadóként, pedagógusként vagy intézményvezetőként adott nyilatkozatai és interjúi is. Jelen kötet ezekből kínál válogatást abban a reményben, hogy a szövegek megismerése hozzájárulhat a napjainkban mind népszerűbb zeneszerző személyiségének és konzervatív-eklektikus stílusának jobb megértéséhez, valamint a korszak magyar és nemzetközi zenekultúrájának megismeréséhez. A különféle hagyatékokból összegyűjtött, illetve sajtókutatások során feltárt dokumentumokat számos magyarázó és kiegészítő jegyzet hozza közel az olvasóhoz.


Fotó: FSZEK
Fotó: FSZEK
4. Kovács Ilona: Dohnányi Ernő új perspektívában
Dohnányi életművének kutatása az 1990-es években kapott új lendületet, köszönhetően többek között Kovács Ilonának, a kötet szerzőjének, aki már a Zeneakadémia zenetudományi szakának hallgatójaként a Dohnányi-œuvre elkötelezett kutatójává vált. Az alapkutatásokkal együtt csaknem negyedszázados munka fontos eredménye e könyv, amely az elmúlt tizenöt évben megjelent tanulmányokat gyűjti össze. Az egyes írások a modern zenetudomány eszközeinek segítségével négy témakörbe rendezve (zeneszerzői műhely, a tanár Dohnányi, zene és tánc, zene és történelem) helyezik eddig ismeretlen megvilágításba a zeneszerző életművét.


Fotó: FSZEK
Fotó: FSZEK
5. Karczag Márton: Aranykalickában
Tóth Aladár: két háború közti kritikus, Kodály-famulus, fényes szelek alatti operaigazgató és zongorasztárnő-férj: mindezen karaktereket szemlézi e kötet. Különösen érdekes, ahogy az Operáról véleményt mondó Tóth Aladárt szembesíti önmagával, ki utóbb szinte ölébe hullva kapta meg az intézményt, amelynek megjavítására sok-sok ötlete volt korábban. Korai elmélet és kései gyakorlat nagy példázata tehát az életmű. Karczag Márton, az Opera főemléktárosa immár kötetek sorát írja emblematikus igazgatóinkról, nagy karmestereinkről (Fricsay Ferenc – Akit a zene éltetett; A magyar Failoni; Radnai Miklós – Megfelelő ember a megfelelő helyen), és érezhető elfogultság sosem, tárgyilagosság annál inkább vezeti kezét.


Fotó: FSZEK
Fotó: FSZEK
6. Dalos Anna: Ajtón lakattal – Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon (1956-1989)
E monográfia az első olyan összefoglaló munka, amely szisztematikusan vizsgálja és értékeli az 1956-től 1989-ig tartó Kádár-korszak teljes zeneszerzői termését. Dalos Anna kötete elsősorban azt kívánja bemutatni, miképp reflektáltak a különböző generációkhoz tartozó magyar zeneszerzők a kortárs nyugat-európai, illetve észak-amerikai zeneszerzői technikákra, miképpen igyekeztek új zenei tapasztalataikat beépíteni saját életművükbe és miképpen gondolkodtak a modern zenéről és általában véve a zeneszerzésről. A munka analitikus megközelítésével egyrészt a zeneszerzők gondolkodását és az alkalmazott technikákat tárja fel, másrészt arra a kérdésre keres választ, hogy a Kádár-kori Magyarországon alkotó komponisták miképpen reagáltak az őket körülvevő mindennapokra, műveik milyen poétikai diskurzusokba épültek be.


Fotó: FSZEK
Fotó: FSZEK
7. Chris Ingham: Metallica – történelem a dalok mögött
A Metallica nem csupán egy zenekar, tagjai generációk meghatározó ikonjai lettek. Nemcsak a zeneipart formálták saját képükre, de a korai idők nyers hangulatú klubkoncertjei után sikerült stadionnyi tömegeket szórakoztatniuk úgy, hogy közben soha nem kellett megalkudniuk. Ez a kötet könyv és album is egyben, amely sajátos módon nyújt bepillantást a banda életébe. Kísérletet tesz arra, hogy a lemezek, a dalok mögött rejlő gondolatokat kibontsa, és az olvasó elé tárja. A Londonban élő Chris Ingham tapasztalt újságíró a metal világában. Az angol Metal Hammer magazin szerkesztőjeként dolgozott, több metalzenei könyve is megjelent korábban.

Hozzászólások ()

(/

Oldalak: 1
Bejelentkezés

A bejelentkezési lehetőség nem elérhető.

Hírlevél

Az archívum oldalán nem elérhető a szolgáltatás

Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés