Főmenü » Könyvtáraink » Szent László tér 7-14. » Könyvtárunk története
  • Könyvtárunk története




    I. 1929-1969

    1926. november 13-án dr. Bánóczi László szociáldemokrata városatya indítványozta a könyvtári bizottságnak, hogy létesítsenek új könyvtárat a kerület számára. Két évvel később, 1928. októberében a X. kerületi Kolozsvári út 39. szám alatti bérház üzlethelyiségében jelölték ki az új könyvtár helyét.

    Az 1928-as évről beszámoló Fővárosi Könyvtár Évkönyvében olvashatjuk: "a Kolozsvári úti helyiség berendezési munkálatai teljesen befejeződtek, az új fiókkönyvtár megnyitása pedig a következő esztendőre maradt".

    1929. május 1-jén nyílt meg a 12. számú fiókkönyvtár 3000-3500 kötettel, 18,5 négyzetméteren, heti 21 órás nyitva tartási idővel. A kőbányai könyvtár első vezetője Romhányi Károly volt.

    Az állomány évente 400-450 kötettel gyarapodott. 1934-ben 422 olvasója volt a könyvtárnak. Az állomány ekkor 6397 kötetből állt.

    1944-re a könyvtárnak már 1039 beiratkozott olvasója volt, akik az 1943-as statisztika alapján 74.278 kötetet kölcsönöztek. Az olvasók között legnagyobb számban (215 fő) köztisztviselő volt, de jártak a könyvtárba magántisztviselők, iparosok, kereskedők, bérmunkások, tanárok és középiskolások is.

    1944. szeptemberében a Harmat u. 1-3. szám alatti fiók bombatámadás következtében elpusztult. Ekkor Sárosi (Scheilling) Istvánné vezette a könyvtárat.

    A háború után a könyvtár korábbi vezetője, Sárosi Istvánné felajánlotta Zalka Máté tér 6. szám alatti családi háza egy részét könyvtár céljaira. A munkálatok 1946 májusában kezdődtek meg. A régi könyvtár állományából 746 kötet került át. Az új könyvtár 1947. június 17-én nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.

    1960-ban bekövetkezett haláláig Sárosi Istvánné Horváth Anna 43 évet töltött el a könyvtárban és eközben Szabó Ervin munkatársaként is dolgozott.

    1947 végére az állomány 3229 kötetből állt.

    1949-ben megindult az olvasómozgalom, melynek általános célja a széles körű könyv- és könyvtárpropaganda volt. Eljött a csoportos könyvmegbeszélések időszaka.

    1950-ben Nagy-Budapest megteremtésével létrejöttek a kerületi tanácsok. A fiókkönyvtárak a központi irányításból ide kerültek át. A könyvtár történetéről szóló ismertetők itt említik először a kiállításokat ill. szabadtéri rendezvényeket (pl. könyvtársátor felállítását a Csajkovszkij parkban).

    1954-ben pártbizottsági tagokból, tanárokból, háziasszonyokból, műszaki értelmiségiekből stb.- a könyvtár aktív olvasóiból - megalakult a könyvtári tanács. Feladatuk az volt, hogy képviseljék az olvasókat a könyvállomány fejlesztésében, segítsék a könyvtárosokat a könyvismertetések, kiállítások szervezésében.

    1951-től a kerületi tanács Somlai Jenőnét nevezte ki a könyvtár vezetői posztjára. Irányításával költözött a könyvtár sorrendben harmadik otthonába, a Kőrösi Csoma út 3. szám alá 1956 nyarán. A beiratkozott olvasók száma ekkor 2427 volt. Az állomány 21.062 kötetből állt.

    1957-ben a könyvtár újra elköltözött, ezúttal a Füzér u. 13-ba, ahol egészen 1975-ig működött.

    1957. szeptember 1-től Szőke Tiborné lett a könyvtár új vezetője, akit 1958 novemberében Csernák Béláné váltott fel.

    1962-ben került sor a szabadpolcos rendszer bevezetésére. A 205 négyzetméteres könyvtárból mindössze 25 négyzetméter maradt zárt raktár a többletpéldányok számára.

    Az új rendszer megnövelte a könyvtári segédeszközök, így a katalógusok és különkatalógusok szerepét. Ezután színvonalasabb és aktívabb olvasószolgálati tevékenységet lehetett végezni.

    Az évtized végére 5.509 beiratkozott olvasója és 54.248 kötete volt a könyvtárnak.




    II. 1970-1989

    A könyvtár újabb korszakába az 1970-es években lépett, amikor vezető- és újabb otthoncsere következett. A könyvtár új vezetője Bacsa Andrásné, helyettese 1970-75-ig Lakatos Pálné, 1975-79-ig Tverdota Miklósné volt.

    1970-ben önálló gyermekkönyvtár létesült Bóta Gyuláné vezetésével. A könyvtárhoz ekkor már két vegyes fiókkönyvtár tartozott, a Gergely u. 68. és a Keresztúri út 7-9. szám alatt.

    1971-ben merült fel egy művelődési központtal egybeépített korszerű könyvtár építésének terve, és 1973. április 4-én, ahogy a korabeli újságok is beszámoltak róla, lerakták az alapkövet.

    1973-ban szervezték meg Jakubecz Ilona vezetésével a Fiatal Olvasók Körét. Célja a fiatalokkal való jobb és intenzívebb kapcsolat kialakítása volt.

    1975-ben költözött a Füzér utcai 12-es könyvtár a Pataky István téri, újonnan épült művelődési központba, ahol ma is működik. A megnyitóra 1975. december 17-én került sor.

    A könyvtárban ekkor 33-an dolgoztak, közülük 19 volt könyvtáros. Zenei részleget hoztak létre az emeleten, mely az 1997-1998. évi átalakításig fogadta az érdeklődőket. Mindeközben a könyvtár folyamatosan tartott rendezvényeket.

    Az évtized végére 10.676 olvasója volt a könyvtárnak. Legnagyobb számban - 34.1%-ban - a munkások képviseltették magukat. A könyvtár dokumentumainak száma 121.020 volt. A zenei részlegben 3083 hanglemez, 344 hangszalag ill. kazetta közül válogathattak a látogatók.

    1977-ben nyílt meg a 12-es Galéria, a mai artotéka elődje. A 12-es Galéria első kiállítói Sánta László és M. Kiss József grafikusok voltak. A Galéria alapállománya - 2700 db sokszorosított grafika - ajándékozás útján került a könyvtárba az Országos Széchényi Könyvtár kötelespéldányainak duplumaiból.

    Az 1980-as években folyamatosan bővült az állomány, közel 150.000 dokumentumra. Továbbra is voltak képzőművészeti, irodalmi és zenei rendezvények, illetve programok. A könyvtár dolgozóinak száma majdnem 50 főre emelkedett, a könyvtárban három műszak dolgozott, egy-egy csoportvezető irányításával. A könyvtár először került kapcsolatba a számítógéppel egy Commodore +4-es számítógép révén. Beindult a számítógépes játékprogramok kölcsönzése előbb kazettán, majd floppy lemezen is.




    III. 1990-2002

    Az 1989-90 körül lezajlott társadalmi átalakulások a könyvtár életében is változásokat eredményeztek. Folyamatosan csökkent a könyvtár dolgozóinak száma, ugyanakkor a könyvtárosokra háruló feladatok egyre csak sokasodtak.

    1994-ben beindult a video- és CD-kölcsönzés.

    1995-ben, mikor Tverdota Miklósné nyugdíjba vonult, Kovács Györgyi vette át a könyvtár vezetését.

    1996 óta lehet a könyvtárban CD-ROM-ot kölcsönözni.

    1997-98-ban a könyvtárat felújították. Megszűnt a gyermekkönyvtári és a zenei részleg a korábbi formájában, mindkettő mérete jelentősen csökkent.

    1998 őszén a Soros Alapítvány jóvoltából öt számítógépen beindult az Internet szolgáltatás. Elkészült a könyvtár első honlapja.

    2001 szeptemberétől megkezdődött a számítógépes kölcsönzés a TextLib integrált könyvtári rendszerrel, melyet az InfoKer fejlesztett ki.

    2002 nyarán az Informatikai Kormánybizottság (IKB) jóvoltából 10 új számítógépet kapott a könyvtár, melyeken ingyenes internet-használatot biztosítunk beiratkozott olvasóink részére.

    2002. október 16-án a könyvtári napok alkalmából Pro Bibliotheca elismerésben részesült könyvtárunk vezetője, Kovács Györgyi.

    2002 szeptemberében felvettük a kapcsolatot a British Council-lal. A GatewayUK Információs Pont megnyitására november 14-én került sor. A megnyitón részt vett Nigel J. Thorpe, Anglia magyarországi nagykövete, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója.


    Felhasznált irodalom
    Bíró Ferenc - Csernák Béláné - Tverdota Miklósné: A 12-es könyvtár 50 éves története. = A FSZEK Évkönyve, XIX., 1979-1980. Bp. : FSZEK, 1983. p. 66-82. Kelecsényi Istvánné: Új feltételek, új feladatok : az olvasószolgálat főbb kérdései a Kőbányai Könyvtárban. = A FSZEK Évkönyve, XVIII., 1977-1978. Bp. : FSZEK, 1981. p. 140-155. Szerényi Gábor: Könyvtár a Patakyban. = Kőbánya. 1977. december. p. 10.
Lapozás:
Bejelentkezés

A bejelentkezési lehetőség nem elérhető.

Hírlevél

Az archívum oldalán nem elérhető a szolgáltatás

Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés