A szakképzésekről

Ez egy archív cikk, a benne szereplő információk a megjelenés idején
pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.


Információk a magyar szakképzések rendszeréről.

A szakképzés tartalmi szempontból lehet

• az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló,

• a Köznevelési Hídprogram keretében részszakképesítés megszerzésére irányuló,

• a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére felkészítő,

• a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító képzés.

A szakképzés intézményei:

• a szakközépiskola,

• a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is (a továbbiakban a szakközépiskolával együtt: szakképző iskola),

• az állami felnőttképzési intézmény, valamint

• a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény.

A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált szakképző központ keretében működik.

Típusai:

• a közoktatás részét képező iskolai rendszerű szakképzés,

Az iskolai rendszerű szakképzés megszervezésekor egyszerre kell alkalmazni az oktatásra és a szakképzésre érvényes jogszabályi előírásokat. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gazdasági termelő tevékenységhez hasonló tevékenység folyik, ezért a tanulói jogviszony tartalmát ki kell egészíteni olyan elemekkel, amelyek a munkavállalói jogviszonyhoz teszik hasonlóvá.

• a felsőoktatás részét képező felsőfokú szakképzés és

• az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretei között folyhat.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés nem kötődik az év meghatározott szakaszához, a kötött intézményi keretekhez; az igényekhez gyorsan igazodó formában szervezhető meg. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a résztvevőket nem tanulói jogviszony keretében képzik, hanem szerződési keretek között.

A Szakképzési törvény rendelkezéseit alkalmazni kell mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakmai képesítések esetén. Utóbbiaknál alkalmazni szükséges a felnőttoktatásról szóló törvény rendelkezéseit is.

Az Országos Képzési Jegyzék

Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Az OKJ tartalmazza:

• a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket,

• az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket,

• a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá

• a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket.

Az OKJ-ban kell meghatározni

• a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését,

• a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzésszervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot),

• a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását,

• annak a megjelölését, hogy a szakképesítés a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,

• a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg.

A szakképzés ingyenessége

Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül – a Szakképzési törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételekkel – ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára.

Hozzászólások ()

(/

Oldalak: 1
Bejelentkezés

A bejelentkezési lehetőség nem elérhető.

Hírlevél

Az archívum oldalán nem elérhető a szolgáltatás

Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés